A kaláka szó jelentése: „közösen, önkéntesen, egymás megsegítésére végzett munka, amelyet közös mulatság követ”.

A kaláka a legismertebb társas munkák egyike, amelynél egy közösség tagjai bizonyos közös motivációból vagy érdekből önkéntességi alapon munkát végeznek. A kalákára akár úgy is tekinthetünk, mint egy hagyomány, hiszen történelmünkben számtalan példát találunk, de akár saját életünkben is vannak tapasztalatok, hogy krumpliszedéskor, házépítés alkalmával, templom- és iskolaépítéskor az emberek összefogtak.

Én hiszek a közösségi összefogás megtartó és fejlesztő erejében. És itt most nemcsak a fizikai munkára gondolok, hogy téglát kell rakni az iskolafalak felemeléséhez, hanem gondolok a közös tervezésre, a közös gondolkodásra, a közös megvalósításra.

Nem találtunk ki semmi újat. Hisz előttünk több pozitív példa is van. Csak az idénről említve egypár példát: kalákára hívtunk embereket a homoródfürdői borvíz környékének kitakarításához, Zetelakán csemeteültetésre, de kalákát szerveztek az orotvai lakók is a híd felújítására, vagy Máréfalván, a Caritas közreműködésével önkéntesek festették újra az óvoda tetőszerkezetét valamint a hídkorlátokat, rendbe rakták a háztájakat, kitakarították a patakmedret. Engedelmükkel kölcsönveszem jelszavukat. Igen, több kéz többet húz.

Most gyerekeink és iskoláink miatt van szükségünk erre a közösségi összefogásra. A begyűjtött adatok mutatják, hogy az iskolák megközelítőleg 25%-a nem rendelkezik működési engedéllyel. Ezen iskolák és óvodák nagy részénél a legnagyobb hiányosságot a megfelelő higiéniai feltételek jelentik. Ezeken a helyeken van szükség sürgősen kalákára, emiatt lesznek ezek az első kedvezményezettjei a kalákaprogramunknak. Mert olyan gondok orvoslásáról van szó, mint folyóvíz-ellátás, ivóvízproblémák, nem működő vagy nem létező mellékhelyiségek. Így közegészségügyi szempontból felszámoljuk azokat a fertőzési gócpontokat, amelyekkel gyerekeink naponta találkoznak, érintkeznek.

Mindezt csak úgy tudjuk gyorsan és hathatósan megoldani, ha összefogás van. Összefogás az érintett intézmények között – megyei tanács, prefektúra, tanfelügyelőség –, összefogás a polgárok, szülők és vállalkozók között. Ugyanakkor szükség van arra, hogy hatékonyan használjuk a helyi erőforrásokat is, így fontos szerepük van közbirtokosságoknak, kavicsbányáknak, polgármesteri hivataloknak is.

Néhány, jelenleg rendelkezésünkre álló számszerű adattal is szolgálok, hogy ezen összefogás révén milyen jellegű problémákat tudunk megoldani:

Óvodák:

–          Városon az óvodák 5,4%-ának nincsen működési engedélye, míg a vidékiek 39%-a nem rendelkezik engedéllyel

Elemi iskolák:

A városokban működő intézmények közül 2,3%-nak nincsen engedélye, vidéken ez az arány 33%.

Gimnáziumok esetében szerencsés a helyzet, mindegyik rendelkezik engedéllyel, de biztos, hogy itt is kerül még javítanivaló.

Ami a jelzett gondokat illeti, ezek 50%-át a nem megfelelő mellékhelyiség jelenti, 18%-ban az ivóvíz minőségével van baj, az esetek 22%-nál más jellegű (villamos hálózati problémák, tetőszerkezet állaga stb.) gondok vannak.

Ami az elmúlt három hétben történt, az gyors, ugyanakkor alapos helyzetfelmérés. Itt köszönettel tartozom a polgármesteri hivatalok, a tanfelügyelőség és az iskolák munkatársainak, a sürgősségi esetek felügyelőségének (ISU) és nem utolsósorban a megyei tanács munkatársainak.

Felhívásunkra a közel 138 egészségügyi engedély nélküli vagy más fontos problémákkal küszködő tanintézetből 93-an küldtek be kérést.

A helyzetfelméréssel párhuzamosan igyekeztünk minél több társadalmi szereplőt bevonni, itt köszönet illeti egyrészt a helyi lakosságot, valamint a helyi cégeket, civilszervezeteket. Nem utolsósorban külön köszönettel tartozom a sajtónak, hisz jelentős szerepet vállaltak kezdeményezésünk népszerűsítésében.

A szükséges pénzügyi fedezetet a megyei tanács sürgősségi alapjából tudjuk előteremteni. Ez nem egy feneketlen zsák, ezért nagyon fontos, hogy minél több helyen legyen helyi hozzájárulás, legyen az 1 kilogramm cement vagy 10 méter rézdrót. Annyival több erőforrás marad akkor más helyi közösségnek. A felmért adatok alapján az is látszik, hogy a problémás helyzetek 45%-ának a megoldása kevesebb mint 25 000 lejbe kerül, ezek között több olyan eset akad, ahol az anyagi hozzájárulás nem haladja meg a 2000 lejt. Tehát ez is azt jelzi, hogy odafigyeléssel, együttműködéssel, összefogással sok-sok kicsi gondot, helyzetet meg tudunk oldani.

A delnei tanácsülésen pozitív elbírálásban részesült 21 jogi személyiség, valamint feltétellel 10 jogi személyiség kérése.

A többi igénylésről a következő tanácsülésen dönt a testület.

Nem tudok többet kívánni Önöknek és magamnak, mint hogy ezt a közösségi összefogás, amelyet a kalákakezdeményezés elindítása óta tapasztalok, életünk és munkánk mindennapjaiban jelen legyen.

Köszönettel:

Borboly Csaba,

Hargita Megye Tanácsának elnöke

Csíkszereda, 2013. október 21.